A húsok, húskészítmények fogyasztásakor elsősorban azok zsír- és kalóriatartalmára kell figyelnünk. A sovány húsokban (csirke, vad, hal, pulyka) 2-9% a zsírtartalom, így 10 dkg-juk csak 100-150 kcal-t tartalmaz. A kövér húsok 20-30%-a zsír, így 10 dkg-ban már 4-500 kcal van. A diétánkban főként a sertéshúst korlátozzuk. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a magyar húsipar mérései szerint a sertéshúsféleségek jelentős részében alacsony, 10% alatti zsírtartalmat mértek. Ez gyakran eltér a hazai és a nemzetközi hivatalos tápanyagtáblázatokban szereplő általános adatoktól. Így különösen ajánlott a termékek címkéjén feltüntetett zsírtartalmat is megnézni. Sajnos a hentesáruknak, kolbászoknak, szalámiknak, felvágottaknak nagyon magas a rejtett zsírtartalmuk, bár ezekből diétás készítmények is kaphatók. A halak fogyasztása „veszélytelen" a fogyókúra alatt, hiszen a legzsírosabb fajtának is soványabb a húsa, mint a sertésé.
HÁZTARTÁSI ZSIRADÉKOK
A zsírfogyasztási szokások lényegesen megváltoztak az utóbbi években Magyarországon. Amíg 1993-ban még fejenként és évenként 23 kg sertészsírt, 7 kg olajat, 4 kg margarint és 2 kg vajat fogyasztottunk, 1995 óta, amikor az olaj és a zsír árkülönbsége kiegyenlítődött, a lakosság átállt - feltehetően a korábbi ismeretterjesztés hatására - az egészségesebb növényi zsiradékokra, az olajra és a margarinra. Ez utóbbiból ma már többet vásárolunk, mint zsírt és vajat. Az elhízás szempontjából a zsír és az olaj, illetve a vaj és a margarin között nincs lényeges különbség - a növényi zsírok is ugyanannyi kalóriát tartalmaznak, mint az állati eredetűek -, a növényi zsírok viszont nem emelik, hanem inkább csökkentik a koleszterinszintet. Ennek az a magyarázata, hogy magasabb az úgynevezett telítetlen zsírsavtartalmuk, és nincs bennük koleszterin. Az állati eredetű zsiradékokban sok az érelmeszesedést elősegítő, a koleszterinszintet emelő telített zsír és - különösen a vajnak - jelentős a koleszterintartalma. Az elhízás lehetséges szövődményei, a magas vérzsír- és a vércukorszint kialakulása szempontjából tehát fontos, hogy növényi zsiradékokat használjunk. De nem korlátlanul! A mennyiséget csökkenteni lehet olyan korszerű eljárásokkal, mint pl. a grillezés, az eredeti Teflon bevonattal ellátott edények használata, az alufólia és a mikrohullámú sütő. A margarinokkal kapcsolatban a 80-as években azt kifogásolták, hogy a gyártási folyamat során olyan, úgynevezett transzzsírsav keletkezik bennük, amely a telített zsírokhoz hasonlóan emeli a koleszterinszintet. Először a Flóra margarin jelent meg hazánkban, mint olyan, ami már más gyártási technológiával (szaknyelven: átészterezéssel) készült, így egyáltalán nem tartalmazott transzzsírsavat. Azóta a margaringyárak változtattak a gyártástechnológián, és a jelenleg leginkább ismert termékeik, a Rama, a Delma és a többi hasonló, ugyancsak transzzsírsavmentesek.
TEJ ÉS A TEJTERMÉKEK
A tejnek és a tejtermékeknek a legváltozatosabb a zsírtartalmuk. Az egészségesnek tartott sajtokról azonban sokan nem tudják, hogy többségük 20-25% zsírt (és nagyon sok sót) tartalmaz, akárcsak a tejföl, a sűrített tej vagy a tejszínhab.
A 1,5%-os, a 0,1%-os sovány tej, a joghurt, a kefir és a túró viszont jól használható a fogyókúrában, mert magas fehérjetartalmuk biztosítja a szükséges fehérjét. Ha ugyanis ebből nem fogyasztunk el naponta megfelelő mennyiséget, azaz 50-70 grammot például egy éhezéses fogyókúra során, akkor a szervezet a saját fehérjéit - így a szívizomét is - kezdi elbontani. Ez akár veszélyes szívritmuszavarokhoz vezethet. A fehérjét ugyanis a szervezet nem tudja előállítani. A minimális mennyiséget kívülről kell bejuttatni, főleg a tejtermékek, a tojás és a húsok fogyasztásával. Ez, valamint a vitamin-, az ásványi anyag- és a folyadékpótlás - napi 2,5 liter - a legfontosabb szempont az indokolt, szövődményes esetekben alkalmazott kórházi, 500-800 kcal-ás fogyókúra során.
KENYÉR, TÉSZTAFÉLÉK, ÉDESSÉGEK
A kenyér, a tésztafélék és az édességek fogyasztását is bizonyos mértékig korlátozni kell. Napi 1-2 vékony szelet barna, vagy rozskenyér fogyasztása megengedett, főtt tésztákból inkább csak a magas, 10-15% rosttartalmú, durum makaróni, spagetti ajánlott. A fogyókúra alatt nem lehet édességeket, süteményeket, csokoládét enni. Ezekben a magas szénhidráttartalom mellett sok, 20-40% a zsír.
ZÖLDSÉGEK, FÔZELÉKEK, BURGONYA, RIZS
A zöldségek, a főzelékek, a burgonya és a rizs a fogyókúrás diéta gerincét képezhetik, a legtöbb fajtájuk fogyasztható. A hüvelyesekkel, a babbal és a borsóval a magas szénhidráttartalom miatt legyünk óvatosabbak. A burgonya energiatartalma alacsony, ezért jól felhasználható, de nem zsírral elkészítve. Például a zsiradékban sült hasábburgonya egész addigi igyekezetünket tönkreteheti. A rizs szénhidráttartalma több mint háromszorosa a burgonyáénak, ezért kevésbé illeszthető a fogyókúrába, bár felszívódása, hasznosulása rosszabb a burgonyáénál.
