Sala Terrena, Múzeum és Kincstár

ebook

Szerző: H. Simon Katalin

Kiadó neve: Martinus

Terjesztő: Adamo Books

Oldalszám: 24

ISBN szám: 978-963-88516-4-2 ISSN: 2061-2060

Méret: 8.27 MB

Kiadás éve: 2010

Állomány formátum: pdf

Ára: 300 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

SZOMBATHELY, A PÜSPÖKI VÁROS

Mária Terézia (*1717, 1740-1780) apostoli királynő, VI. Pius pápa (*1717, 1775-1799) megerősítésével 1777-ben létrehozta a Szombathelyi Egyházmegyét. Az első főpásztor, Szily János 1777.augusztus 20-án ünnepélyes keretek között vonult be Szombathelyre. Batthyány József hercegprímás celebrálta a szentmisét és a püspök beiktatását, még a régi vártemplomban. A mezőváros élete az új püspökség létrejöttével gyökeresen megváltozott, hiszen az addig a győri püspökség alá tartozott, de csak mezőváros volt. A püspöki rangra emelkedett megyeszékhely ettől kezdve gyors fejlődésnek indult, s minden téren nagyot lépett előre.

Szily János (*1735, 1777-1799) nagy lendülettel látott az építő és egyházszervező munkához. Kezdeményezőkészségének, művészetszeretetének, valamint a kiváló osztrák tervező-építész Melchior Hefele-nek (1716-1794) köszönhető, hogy Szombathely olyan - mind a mai napig fennmaradt és kultúrtörténeti szempontból is jelentős - építészeti alkotásai, mint a Szeminárium (1778-1780), a Püspöki Palota (1778-1783), a Székesegyház (1791-1797) és az Eölbei-ház (1795-1796) megépültek. A barokk tér épületeinek létrejöttével egyedülálló építészeti egység született.

SALA TERRENA: AZ ELSŐ MAGYAR ARCHEOLÓGIAI MÚZEUM

A Sala Terrena (jelentése: földszinti hűsölő kertre nyíló terem) általában azt a célt szolgálta a kastélyok, paloták földszintjének kert felőli részében, hogy a belsőépítészeti teret összekapcsolta a természettel. A szombathelyi Sala Terrena története több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Hazánk első archeológiai gyűjteményének alapítása is az első püspök nevéhez fűződik. A „régiségi múzeum" jelentősége művészeti, építészeti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt figyelemreméltó. Miközben sorra épültek az egyházi épületek, Szilynek arra is volt gondja, hogy az alapásáskor a rendkívül nagy mennyiségben felszínre került és jó állapotban talált római szobor-, kő- és oszloptöredékeket gondosan összegyűjtesse, s azokat méltó környezetben - a már elkészült Püspöki Palota belső és külső udvarán - elhelyeztesse.

Ismertető:

Sala Terrena, múzeum és kincstár címmel látott napvilágot a Szombathelyi Egyházmegye Kincsei című sorozat második füzete, mely a Sala Terrena ismételt megnyitásának a 20. évfordulójára íródott. Mint köztudott a Sala Terrena - a Püspöki Palota földszinti díszterme - Magyarország első régészeti múzeuma volt, melyet az első szombathelyi püspök Szily János alapított a 18. század végén, s amely közgyűjtemény első darabjait azok a feliratos kőemlékek képezték, melyek nagy mennyiségben csak a 18. század végén kerültek napvilágra.

A szerző e kiadványban - a terjedelmi korlátokat szem előtt tartva - csak a legfontosabb dolgokat ismerteti, azonban szól minden olyan jelentős eseményről, amely a 226 éves terem történetében bekövetkezett. Rövid visszatekintéssel indul az ismertetés a 15. századtól, a római korból származó feliratos kőtöredékek tudatos összegyűjtésének időszaka ez, amelyhez Mátyás király szombathelyi tartózkodásának legendája is kapcsolódik. Majd ezek után kerül sor a 18. század végén megnyílt Sala Terrena bemutatására. A kiadványban felsorakoztatott néhány római kőemlék illusztrációja mellett, sok szép kivitelű fénykép is látható mind a teremről, mind pedig a Dorffmaister-freskókról és az egyik freskó előképét ábrázoló Piranesi-rézkarcról. A szerző nem feledkezett meg a szombathelyi várostörténeti írás kezdeteinek históriájáról sem, és a kiállítóhely későbbi korszakáról, amikor az évtizedeken keresztül az első régiségtárának adott otthont. Csak kevesek számára ismert, hogy az első egyházművészeti kiállítás is a Sala Terrena-ban nyílt meg a 20. század közepén. Az akkori kiállítás szervezője és létrehozója Géfin Gyula szemináriumi rektor, könyvtár-, levéltár-, múzeumigazgató volt. Erről is, s az azt követő időszakról, majd az 1990-ben megnyílt gyűjtemény műkincseiről, és napjaink modern múzeumról annak legújabb látványosságról a 2009-ben megnyílt Brenner János emlék-kiállításról is olvashatnak az érdeklődők.

olvasói vélemények