A POD az első digitális könyvnyomtató rendszer bevezetésével született 1989-ben. A megoldás lényege, hogy csak annyi példányt nyomnak egy kiadványból, és csak akkor, amennyire és amikor szükség van. Az alkalmazott digitális technológia miatt a hagyományos publikálás költségének töredékéért megoldható a könyv alakú megjelenés. „A book-on-demand - a könyv kívánságra - szisztéma ötlete egy kis német kiadótól származik, amely összeállt a Xerox konszernnel, és rögtön el is nyerte a találmánnyal a nyomdaipar Oscar-díját. Nem sokkal később a Bertelsmann konszern lecsapott az ötletre, szövetkezett a Xerox-szal, és nagy elánnal továbbfejlesztette a technológiát, amely mára a lapkészítés területére is betört. A technika segítségével tehát bárki, aki ki akarja adni bármilyen kéziratát, saját (és nem túl nagy) költségén teljes értékű könyvet készíttethet, és azzal a virtuális világpiacon is megjelenhet. Könyve felkerülhet az internetes globális könyváruházak polcaira, szerzője sokkal egyszerűbben íróvá minősülhet, mint akár húsz évvel ezelőtt. Ennek a könnyű módnak köszönhetően természetesen felhígulhat a mindenfajta irodalmak piaca, de egy demokratikus rendszerben a piac döntheti el, mire van igény, mire nincsen. A d-booknál nem olyan szigorúak a kiadói szabályok, tágabbak a lehetőségek. Általános a pornográfiától és a politikai szélsőségektől való elhatárolódás, de egyébként széles a paletta. Ez Révai Gábor (a Könyvcsináló projekt vezetője) szerint nem is baj, mivel régebben értékes vagy különleges gondolkodásmódról árulkodó művek is kieshettek a rostán, a kiadó által dilettánsnak minősülve. De egy plurális társadalomban ki határozza meg, mi a dilettáns? Ha később mégis siker lesz a könyv, annak a hasznát szerző és kiadó egyaránt élvezheti. A POD tehát megoldást jelenthet a mai kiadói hazardírozására, a fogyasztói igények állandó alul- vagy túlbecslésére, a nyomtatáshoz szükséges minimális példányszámhatárt át nem lépő könyvek teljes mellőzésére és a túl sok példányban kinyomott könyvek sokéves, költséges raktározására. A varázsszó, amire újabban oly sokan esküsznek, a print-on-demand (POD) a hagyományos könyv helyett. Hogy miért? Mert a publikáláshoz a kiismerhetetlen piaci folyamatokat is szabályozni kell(ene) tudni, ami igen költséges, főleg, ha melléfog a kiadó, mint Dorling Kindersley Csillagok Háborúja című könyvével, amiből 13 milliót nyomtak és 10 millió maradt meg belőle. Magyarországra az ezredforduló után érkezett el a technológia. Természete szerint a book-on-demand a nagy kiadókkal és kiadásokkal nem konkurens, hanem egymást kiegészítő viszonyban áll, amire esetleg valóságos együttműködés is építhető. Képzelje el, hogy a kiadók élő műveiket állandó kínálati listán tartják, amire például az internet ma már lehetőséget ad, és a tényleges keresletet rövid időn belül úgy elégíthetik ki, mintha raktáron volna a könyv de erre nincs szükség, mert az előállítás közel ugyanannyiba kerül, mint a nagy példányszám esetén. Nincs rizikó, logisztikai teher, bezúzás fogalmazott Révai Gábor (aki korábban a Magyar Könyvklub igazgatója is volt), a Könyvcsináló elnevezésű vállalkozás megalapítója.
Hiánypótló feladatok
Nagyon sok olyan kiadvány van, amelyik természeténél fogva kis példányszámban jelenik meg, de az adott szakmán belül fontos, és kereslet is van rá. Csak egy példa. A számítógépes adattárolás és a print-on-demand eljárás például a térképészeti kiadványok területén is hatalmas változást hozott. Feloldhatatlan problémát rejt ugyanis magában a térképek kiadása, mert a kis példányszám miatt a legfontosabb felhasználói igények mellett sem tehető nyereségessé a térképek nyomtatása. A számítógépben tárolt térképek ugyanakkor lehetővé teszik a hagyományos nyomatokkal azonos minőségű, egyedi példányok színes kinyomtatását az időben elszórtan fellépő, egyes és kis példányszámok igényei esetén. A digitális kiadás fontos funkciója a kultúramentés. Megvan a megoldás a szerzői jog védelme alól kikerült irodalmi közkincsekkel. Ezek, mint Dante, Voltaire, Kant vagy az egész Biblia akár magyarul is hozzáférhetővé tehetők. Ezek a könyvek már nem szerzői jogdíjasak, és sok esetben hagyományos nyomtatott formában nem is hozzáférhetők, vagy csak igen körülményesen, antikváriumokon keresztül. Egyes becslések szerint csak angol nyelven több mint egymillió olyan könyv van, amely elfogyott, már nem kapható könyvkereskedésekben. Csak üdvözölhető tehát, ha végre hozzáférhetők lesznek - egyedül az antikváriumokat kell félteni - Vélhetőleg azonban mindig meglesz az értéke egy első kiadásos Márainak.
A POD-kiadók tevékenységi területei
A POD-kiadók jelenlegi egyik fő területe az együttműködés a hagyományos, "offszet" kiadókkal. Nyugaton sok szerződés olyan kiadók és POD-szolgáltatók között, hogy ha az alap példányszám elfogyott, a kis példányú, igény szerinti utánnyomásokat már így készítik. A másik fő terület olyan művek kiadása, amelyek nem jelenhetnek meg más módon. Ezek lehetnek karácsonyi ajándéknak szánt tíz példányszámban megjelenő kis könyvek, olyan szerzők alkotásai, akik már nem egy kiadót megjártak, és születhetnek igazán népszerű művek is. A tudományos könyvekről, szakkönyvekről, egyedi tankönyvekről és kiadványokról nem is beszélve. A book-on-demand üzletágnak tehát két fő iránya van: az egyik az együttműködés a hagyományos kiadókkal. Nyugaton sok hagyományos kiadó szerződéses viszonyban áll a d-book kiadókkal, eleve átadja nekik a könyvek digitális formátumát, mert ha az első, nagy példányszámú kiadás elfogyott, a kis példányszámú igény szerinti utánnyomásokat már a d-book kiadó csinálja. Egyáltalán nem kell a könyvet utánnyomni, hanem egyszerűen on-line kínálatban lehet tartani mindaddig, amíg a jogok a kiadó birtokában vannak, és a d-book kiadó megrendelésre legyártja a könyvet. A másik fő tevékenységük azoknak a szerzőknek-műveknek a kiadása (megrendelésre), amelyek valamilyen okból nem jelenhetnek meg hagyományos kiadóknál. Itt valóban a szerzők rendkívül széles skálájáról van szó. A közös csupán annyi, hogy a technika segítségével kis példányszámban saját maguk megjelentethetik a műveiket. Ezek természetesen lehetnek olyan "dilettáns" alkotások, amelyek már megjárták a kiadók szerkesztői szobáit, és onnan a szemétbe kerültek, de a szerző mégis ki akarja adni, akár csak 10 - 50 példányban, hogy megajándékozza velük a barátait.
