Metróváros

Ismertető:

Különleges kötetet tarthat kezében az olvasó. Reális és szürreális, múlt és jelen, komor és színes képek elevenednek meg a versek és novellák soraiban, amelyek egy kezdő szerzőpáros tollából származnak. Metróváros végeláthatatlanul elnyúló várótermében keveredtek össze leheleteink. Ott találkoztunk, ahol az egyedüllét harsány színpompáját mutatta a közönségnek, ám minden mozdulata csak játékba tetsző volt. Láttuk szótlanul a lebomló falak alkotta mozaikcserép kiigazodását, miközben szilánkok törtek ketté és forrtak össze egyetlen létezővé. Érezni véltük a felemelkedés molekulányi villanását, miképp az igazság is arcot öltött a vágy hevében való beteljesedésnek. Akkor és úgy megfogadtuk mindketten, hogy messze elkerüljük a múlt fantomjait. De most mégis visszatértünk oda, hogy felhozzuk a mélyről a pillanatnyi perceinket, amikor még csak félve mertük kinyújtani kezünket az elfogadás felé; ahogy a szerelvény hangjának sötét tónusait véltük egyre élénkebben hallani a holdsütés árnyékánál - amikor még csak tervezgettük azt, ami mára már matériába illik…

A kötetben olvasható versek és novellák:

Cseresznyevirág (Bogomolov)
Ezer tő levendulavirág (Mandragoria)
Megjelöltek (Bogomolov)
Kettősség (Mandragoria)
Szétzúzott sorsok (Bogomolov)
Elég (Mandragoria)
A láncolat, mi hozzád köt (Bogomolov)
Vízió-foszlány (Mandragoria)
Látomás (Bogomolov)
Csillangó (Mandragoria)
Baktérium (Bogomolov)
Szoba (Mandragoria)
Remény (Bogomolov)
Bizalom (Mandragoria)
„A 426-os alany exisztál…” (Bogomolov)
Körforgás (Mandragoria)
Őrangyal (Bogomolov)
Metróváros (Mandragoria)
Metróváros (Bogomolov)