AZ ŐRSÉGVÁLTÁS

Ismertető:

Tisztelt Olvasók!

Egy utópisztikus keretbe ágyazott történelmi regényt szándékoztam írni. A cím alatt mégsem ezt tüntettem fel, hanem azt közöltem, ha ez nem valóság lenne, sci-fit írtam volna. Ezzel az ellentmondással arra szeretnék utalni, hogy a regénynek csak egy része kitaláció, a másik része valóság. Nem csak tételes, naplószerűen lejegyzett valóságtöredékek egymásutánja, hanem éppen úgy, ahogyan annak egy regényben lennie kell, általánosságban értendő valóság is. A főszereplőket nem élő emberekről mintáztam, viszont a történelemből ismert személyekről nem írtam valótlant, a történelmi eseményeket valósághűen ábrázoltam - kivételt képeznek természetesen a sci-fi keret elemeit adó kitalált történelem eseményei. Az elmúlt ötven évet felvázoló regényben igyekeztem élesen elhatárolni a fikciót a valóságtól, és egy helyen, ahol ez a történet folyamatosságának megbontása miatt nem sikerült volna, lábjegyzettel igyekeztem tájékoztatni az olvasót arról, hol húzódik a határvonal a képzelet szőtte cselekmény, és a megélt történelem között.

Tudom, amikor az olvasó a kezébe vesz egy regényt, akkor nem arra vágyik, hogy a történelemóra légköre vegye körül, de azt is tudom, sokaknak kevés az ismerete az elmúlt pár évtized eseményeiről. Nem feltétlenül az újságok vezércikkeiben meglelhető eseményekre gondolok. A közelmúlt olyan történései is irányadók lehetnek a hiányzó ismeretek között, amelyeket csak ilyen módon, egy mesébe illesztve lehet átadni.

A regényben megtalálható leírások egy része nem tartozik a legfontosabb tényezők közé, mégsem lehet nélkülük igazán megismerni egy korszakot. Nem formálta a történelmet az összes momentum, amelyet elmesélek - az üzletekbe kerülő első Lehel hűtőszekrény felemlítése, az utazás élménye a fővárosban a pótkocsis autóbuszon vagy egy délután hangulata a Kispipában Seress Rezső zongora játékával. Nem ezek a felderengő pillanatok határozták meg az életet, de mégis hozzátartoztak a múlthoz, mint ahogy hozzátartozott a nyolcvanas évtized végének néhány valóban fontos eseménye; az Erdély melletti tüntetések, a politikai szervezetek megalakulása és néhány olyan dolog, amelyekről azt hittük, sikerül vele helyes irányt szabni a jövőnek.

A fentiek mellett a mai napig érvényes, és még hosszú időre szóló befolyása volt életünkre más eseményeknek, amelyeket ugyancsak igyekeztem ábrázolni a regényben. Ezeket itt-ott fel lehet lelni a történelemkönyvekben, de talán hasznos, az ottani személytelen leírást megerősíteni egy cselekményes történetbe ágyazva. A nyomozók által a párna alá dugott pisztoly, a vécétartályba rejtett dollárok, a besúgási kényszer elől futó, vagy más okból emigráló tömegek sok mai olvasó számára hihetetlen dolgok, és mégis, ezek sajnos a valóság részei voltak.

Hogy jól láttam-e ezeket a hangulatokat, eseményeket, és a valóságnak megfelelően írtam-e le, azt majd az idő és a regényben szereplő generációk utáni történészek objektív szemlélete eldönti.

Azt jó lenne tudnom, hogy a cselekmény szövésére szánt sorok valamint a háttér megrajzolásának szentelt mondataim közötti arányt helyesen választottam-e meg! Ezt már ma is meg lehet ítélni, de minél többször olvasom át a munkámat, annál kevésbé vagyok képes erre, ezt csak olyan olvasó tudja megtenni, aki vagy nem belülről figyeli a regényt vagy pedig ebben gyakorlott szakember. Ha elvétettem a mércét az baj, de a legjobb szándék vezérelt - ám ez nem mentség. A jó szándék arra sem mentség, ha a nézőpontot választottam meg helytelenül, de mint a történelem résztvevője, megélője valószínűleg nem tudok objektív maradni.

A múltnak részben tanúja voltam, s ezért úgy érzem, kötelességem volt ezt a beszámolót papírra vetni. Remélem munkámmal - amely nem önéletrajz - sikerül felülemelkednem a kisszerű vádaskodásokon, a napi politikán. Bízom abban, írásom alkalmas arra, hogy az olvasók kezébe kerüljön, de csak remélni tudom, a hivatásos bírák nem oly módon ítélnek, lehetetlen a regényt úgy kijavítani, hogy nagyobb közönség is elolvashassa.

Ha dolgozatom mégsem alkalmas kiadásra, akkor is örömmel és tisztelettel fogadnám szakemberek véleményét a könyvről.

Demeter Attila