Bevezetés:
Miért éppen az euró? Miért választottam ezt a témát?
Szakdolgozati témául azért az eurót választottam, mert nagyon érdeklődtem e téma iránt, és ez igen aktuális Magyarország közelgő Gazdasági és Monetáris Unióhoz csatlakozása szemszögéből. Az európai integrációs folyamat hatására nemcsak a gazdaságban, hanem az élet minden területén, mint pl. a politikában, társadalomban, kultúrában radikális változás fog végbemenni. De semmi sem történhet egyik napról a másikra. Lassú folyamat elébe nézünk, hiszen az „újat" mindig nehezen szokjuk meg, illetve fogadjuk el. Előbb meg kell bizonyosodnunk arról, hogy ez az „új" valóban előnyösebb, kedvezőbb lesz-e számukra.
A szakdolgozati téma feldolgozása során különböző folyóiratokat, banki prospektusokat tanulmányoztam. Célom, hogy ezen eszközök és a gyakorlat során szerzett tapasztalataim segítségével kellőképpen bemutathassam az euró világát a gazdaság szemszögéből.
1.3 Mi a lényege és miért van szükség az európai Gazdasági és Monetáris Unióra?
A Gazdasági Monetáris Unió (EMU) létrehozásának gondolata azért vetődött fel, mert sokan egy újabb háborús konfliktus elkerülését várták. Ezt az Európai Unió (akkor még Európai Gazdasági Közösségek) alapító szerződése a gazdasági együttműködés elmélyítésével akarta elérni.
A tárgyalások során kiderült, hogy más okok is vannak, mint pl. Európa versenyképességének növelése, ami az egységes európai piac létrehozásával érhető el. Az európai államok rájöttek arra, hogy külön-külön sosem lehetnek versenytársai az Amerikai Egyesült Államoknak, így az egyetlen lehetőség az Európai Egyesült Államok megteremtése. A közös európai valuta növeli a piac hatékonyságát, általa összehasonlíthatóvá válnak az árak, majd a verseny következtében egységessé is. Egyelőre még vannak árkülönbségek, hiszen az egyes tagországok adórendszere eltérő (pl. az egyes tagállamokban különbözőek az ÁFA-kulcsok, így a termékek árai is). Adóharmonizációra lesz szükség Magyarország tekintetében.
A monetáris uniót sokan rögzített árfolyamrendszernek tartják - vélik a szakértők. Lényeges különbség azonban, hogy a rögzített árfolyamrendszerben az egyes nem EMU-s államok spekulációs céllal támadást indíthatnak az árfolyamok ellen, veszteségük csökkentése, vagy nyereségük növelése érdekében. Ezzel szemben a monetáris unió az árfolyamok végleges rögzítését jelenti. Így a döntés visszafordíthatalansága, megváltoztathatatlansága miatt nem alakulhat ki spekuláció.
A közös valuta bevezetésének feltétele, hogy a résztvevő országok alávessék magukat egy nemzetek fölötti, közös monetáris politikának. A belépés előtt minden tagállamnak bizonyítania kell, hogy hajlandó és képes önálló monetáris politikájának feladására. Ennek mérésére szolgálnak az ún. konvergencia kritériumok, más néven Maastrichti követelmények. Ezek ár- és árfolyam-stabilitást, alacsony kamatokat és megfelelő költségvetési helyzetet írnak elő.
Konvergencia kritériumok:
Ø Árstabilitás: az adott ország inflációs rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátát felmutató EU tagállaméból képzett átlagot.
Ø Árfolyam-stabilitás: az ország valutájának két éven keresztül részt kell vennie az ERM-ben (Árfolyam-mechanizmusban), ahol a most plusz-mínusz 15%-os ingadozási sávon belül kell maradnia.
Ø Kamatkonvergencia: a hosszú távú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátát felmutató EU tagállaméból képzett átlagnál.
Ø Fenntartható költségvetési pozíció: a deficit nem lehet több, mint a GDP(bruttó hazai termék) 3%-a, a bruttó államadósságé pedig a GDP 60%-a.
A kritériumok teljesítésének vizsgálatakor a következő alapelveket kell betartani:
1. Az egyes kritériumokat szigorúan kell értelmezni. A kritériumok fő célja, hogy csökkentse a tagországok között fennálló aszimmetriát.
2. A konvergencia kritériumokat együttesen kell teljesíteni. Minden kritériumot egyenrangúnak kell tekinteni, nem szabad sorrendet felállítani.
3. A maastrichti kritériumoknak a tényleges gazdasági és pénzügyi adatok alapján kell eleget tenni.
4. A kritériumokat konzisztens módon kell értelmezni. A konvergencia kritériumoknak nem egy meghatározott időpontban kell teljesülniük, hanem tartósan 2 évig kell állniuk.
3.2 A kereskedelmi bankok euróval kapcsolatos szolgáltatásai: devizahitelek
Az MNB adatai alapján a devizában fennálló háztartási adósság meghaladja az 1000 milliárd forintot, vagyis a magánszektorban kint lévő teljes hitelállomány 25%-ra duzzadt a 2003 végén mért 5%-ról. A 2005.év első nyolc hónapjában a magyarok 465 millió euró értékű, devizaalapú jelzáloghitelt vettek föl, ami 20%-kal több, mint a jelzáloghitel-állomány ugyanezen időszak alatt bekövetkezett nettó növekedése.
Magyarországon a deviza alapú lakáshitelek piacán 2004 nyaráig 10 bank jelent meg termékeivel. Új belépőknek számított az FHB (Földhitel- és Jelzálog Bank) és az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) is, amelyik 2004 június elejétől kínálja devizahiteleit. 2004-ben a szereplők száma tovább bővült, az OTP bankkal is. Az 2005. év első felében engedélyezett több mint 55 ezer lakáshitelből majdnem 27 ezret kértek devizában, s a teljes 241,5 milliárd forintnyi megítélt hitelből 133,5 milliárd forintnyit tett ki a devizahitelek nagysága (KSH). A szakértők egyetértenek abban, hogy az emberek döntő többsége a hitelfelvételnél a havi törlesztőrészletet fetisizálja. Ezért is emelkedett meg jelentősen a devizában felvett hitelek nagysága. Ha a havi törlesztőrészlet kellőképpen alacsony, esetleg a kamat és a teljes hiteldíjmutató is kedvezőbbnek tűnik az átlagosnál, akkor az emberek bátran belevágnak egy hosszabb hitelügyletbe is. Mivel a hazai és az európai kamatszint között jelentős különbség mutatkozik az utóbbi javára, teljesen érthető, hogy inkább a 0,8 százalékos svájci frankban, illetve a kétszázalékos kamatú euróban adósodik el a magyar, mintsem a magasabb forinthitel kamatokat válassza. Pontosan ezért hazánkban az elmúlt másfél évben felvett devizahitelek 80-90 százalékát svájci frankban, a maradékot legfőbbképp euróban vették föl. A Raiffeisen Bank szerint igaz, hogy a pénzintézetek nem kellőképpen tájékoztatják az ügyfeleiket a devizahitelekben rejlő kockázatokra, azonban még mindig megéri devizában eladósodni. Az európai és a magyar kamatszint közötti különbség olyan nagy, hogy még a hosszabb távon csökkenő forint-és növekvő európai kamatok mellett is jól járnak a devizában eladósodottak. Mint tudjuk a devizahiteleknél kétfajta kockázati tényező befolyásolhatja a törlesztőrészlet nagyságát, az egyik a kamatok szintje, a másik a forint árfolyama.
A Raiffeisen Bank elemzője úgy látja, hogy az elmúlt időszakban 0,75-0,8 százalék körül mozgó svájci kamatszint 2008-2009-ig 3 százalékra, a 2 százalékos eurókamatszint pedig 3,25 százalékra emelkedik. A forintkamatok a bizonytalan költségvetés miatt lassabban csökkennek a vártnál, viszont egyéves távlatban mintegy száz bázispontos csökkenés várható. A szakember szerint a forint jövőre elsősorban a választások miatt 260 forint/euró árfolyamig fog gyöngülni. Tovább viszont nem romlik. A forint nagymértékű gyengülésére nem kell számítani, ugyanis az árfolyam jelentős változásakor, akár a forint számára megállapított sáv erős, akár gyenge széléhez közeledik, a jegybank valutapiaci eszközökkel beavatkozik. Egyes hazai szakértők szerint a veszélyt nem csak a törlesztőrészletek emelkedése jelenti, hanem, hogy a hitelt felvevők nagy része nem méri fel reálisan saját teherbíró képességét, jövőbeni kilátásait, ezért képességei maximumáig eladósodik. Ezért jelenthet nehézséget egy jelentős árfolyamváltozás következtében előálló törlesztőrészlet emelkedés, és így alakulhat ki tömeges csődhelyzet nagyobb forintromlás esetén. Fontos tényező lehet a jövőre nézve, az is , hogy mennyi lesz az átváltási árfolyam az euró majdani bevezetésekor. Az európai valuta hazai térnyerésekor ugyanis minden, devizában felvett hitel marad euróban, az árakat és a jövedelmeket viszont meghatározott árfolyamon átszámolják euróra.
Szerintem a jövőre nézve minden egyes magyar honpolgárnak mérlegelnie kéne, hogy a céljaikat ne mindenáron hitelből valósítsák meg. Más lehetőségeket is ildomos szemügyre venni (például állami támogatások, családi segítség, pénzügyi befektetetések), e lehetőségek számbavétele után döntsük csak a hitelek mellett. A hitelválasztásnál illetve a devizahitel választásánál pedig fogadjuk el a szakemberek tanácsát, ezen kívül mérjük fel a reális pénzügyi helyzetünket, hogy biztosan fogjuk- e tudni törleszteni a hitelt.
Befejezés:
A nemzeti átállási tervvel kapcsolatban nagyon fontos, hogy melyik lehetőség közül választunk. Véleményem szerint célszerűbb lenne az egylépcsős folyamatot választani az euró bevezetése tekintetében, mert gyorsabb és kevesebb költséggel jár, mint a kétlépcsős folyamat. Még az egylépcsős megközelítés mellett szól az a érv is, hogy a gazdaságot megkíméli a kettős rendszer használatától. Szerintem a kétlépcsős folyamat sokkal kevesebb előnnyel rendelkezik, mint az egylépcsős megközelítés. A kétlépcsős megközelítésnek egyetlen nagy előnye az, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő időt biztosít arra, hogy áttérjenek az új pénznem, az euró használatára. Összefoglalva tehát, mindenféleképpen egy lépcsőben vezetném be az eurót Magyarországra.
Az Európai Unió tagállamai érdekeik szerint kötik össze ilyen szorosra életüket egymással. Az európai államok az Egyesült Államok gazdasági és politikai hegemóniáját, Oroszország katonai potenciálját, Kína fokozatos gazdasági hatalommá válását és a távol-keleti országok felemelkedését látván jutottak arra a felismerésre, hogy együtt sokkal hatékonyabbak, mint egyenként, egymástól függetlenül. Közösen a gazdasági korlátok megszüntetésével, az egységes pénz és a monetáris politika bevezetésével, valamint a vele járó gazdasági fejlődéssel az egyesülő tagállamok potenciálja megerősödik. A cél az, hogy Magyarország is a gazdaságilag megerősödő országok között legyen, itt Közép-Kelet Európában, hogy utána együtt tudjuk felépíteni az új Egyesült Európát.
Az Európai Egyesült Államok megszületésének vannak ellenzői is, akik száma a jövőben akár nőhet is. Előfordulhat ugyanis, hogy a folyamat közben a tagállamok némelyikében az életszínvonal csökken. Az életkörülmények romlásával párhuzamosan megnövekedhet a politikai demagógok száma, akik a hatalom megszerzése érdekében, minden felmerülő gazdasági, társadalmi probléma okának a közös Európát kiálthatják ki. Magyarország kiszolgáltatottsága a globalizmusnak is közrejátszhat abban, hogy hazánk ne tudja megoldani a felmerülő gazdasági és társadalmi problémáit. Ezért az európai egységesülési folyamatot és az emberek gazdasági békéjét a cél elérése érdekében egyensúlyban kell tartani.
