A pokol tornáncán innen és túl

ebook

Szerző: Ternai András

Kiadó neve: Garbó

Terjesztő: Adamo Books

Oldalszám: 215

Méret: 20,5 MB

Kiadás éve: 2010

Állomány formátum: pdf

pdf ISBN: 978-963-87845-4-4

pdf Oldalszám: 215

Ára: 850 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Anyám receptesfüzete. „Ternay Istvánné, Miskolc, Baross G. u. 7." Akkor nyitotta, amikor asszony lett. Tehát a háború kezdetén. Az előző pepita füzeten még az szerepelt, hogy „Szelestey Olga recept könyve Budapest Kollégium Therésianum VIII. ker. Maria u. 20. f. 6."
Vegyes bejegyzések... Torták... Vadász, dobos, gesztenye... Aztán más. Például

„Horthy pecsenye
½ kgr borjú szeletet vékonyra kiverjük. 25 dk szalonnát, 25 dk darált borjúhúst, 3 drb szardellát, 2 egész tojást, vágott zöld petrezselymet, borsot, sót elkeverünk, és a szeletekre kenjük, spárgával átkötjük. Egy lábasba 8 dk zsírt, 2 szelet citromot, 2 deczi vizet öntünk, s bele tesszük a húst s pároljuk. Tálalás előtt 2 deczi tejfelt adunk reá. A húst szeletekre vágjuk, rizzsel körítjük."
Ezek még nem árulkodnak a háború hatásáról, élelmiszerhiányról, gondokról. Csak arról, hogy volt az országnak egy Horthyja. De a következő oldal már jelez valamit, már a nevében is.

„Háborús leves
Világos rántást, 1-2 paradicsomot és zöldpaprikát felszelve, egy negyed hagymát összevágva, a rántásba pároljuk. Csontlével vagy vízzel felengedjük, ½ órát főzzük, rizst v. darát, v. zsírba pirított kenyér ?. 1 deci tejfel 1 sárga ráönteni."
És ez már takarékos. Nem több mint egy finom köménymagleves. Csak nincs benne köménymag.

Aztán ami az elnevezését illeti, a csúcs, a
„Fasiszta torta
25 dkg cukor, 1 tojás, 1 tojás nagyságú zsír, 1 csomag sütőpor, 1 kanál kakaó, jól elkeverni, lassan hozzáadunk egy csésze meleg tejet és 25 dkg lisztet. (vagy 10 deka dió és 15 dkg liszt)
Töltelék: 20 dkg dió egy csésze forró tejjel, 20 deka cukorral, ¼ kg vajjal habosra kavarni (vaniliát)"

Ezen el kellett töprengnem, hogy miért is ez az elnevezés. Anyám és apám biztos kapásból mondanák a megfejtést, ha még élnének... Én a kakaóra tippelek, amitől barna lesz a tészta. Barnaingesek...

1944. március 19-én Magyarországot, így Miskolcot is megszállták a németek. Ekkor már én is éltem, de alig féléves fejjel még nem tudtam kellőképp értékelni az eseményeket.

Miskolcon, de már nem a receptes füzeten lévő helyen tartózkodott a család. Az már csak a múlt. Azt az utcát (Baross Gábor utca) és azt a házat a Tiszai pályaudvarral együtt, még az oroszok megérkezése előtt, 1944. június 2-án szétbombázta az olasz támaszpontokról indított több mint száz szövetséges (leginkább amerikai) repülőgép.

Ugyanekkor járt hasonlóan vagy talán még rosszabbul a debreceni pályaudvar és környéke.

1944. június 2-ára virradóra a Frantic Joe hadművelet keretében érte az első jelentősebb légitámadás Magyarországot: a vasúti közlekedés - mint a csapatok átcsoportosításának kulcsa - rombolása kapcsán. A Frantic hadművelet első éjszakáján a Royal Air Force Wellingtonjai és Liberatorai a szolnoki pályaudvart támadták.

Ismertető:

Dokumentum regény digitális formában. 1945 koranyara. Európában már több mint egy hónapja véget ért a második világháború, de a vesztes országokban még a győztesek katonai parancsnokságai diktálnak. Miskolc és környéke akkor már jó fél éve ismerte ezt a hatalmat. Gyakoriak a rablások, az erőszak minden formája. A szovjet katonai hatóságok számtalan esetben jártak el magyar polgári személyekkel szemben. Mondvacsinált ürügyekkel száz- vagy ezerszámra tartóztattak le és ítéltek el ártatlan embereket, akik aztán éveket töltöttek munkatáborokban. Az első kötet, a „Levelek a pokol tornácáról” négy éve jelent meg, a szerzője ugyancsak Ternai András. A koholt vádak alapján letartóztatott férfi okos, rátermett, az élet dolgaiban magát kiismerő ember. Azt a három hónapot, amit az előzetesben töltött, az onnan kicsempészett levelekből ismerhetjük meg. A jelenlegi kézirat a második kötet. Az előzetes után a pokol következett, ahol ezrével, tízezrével voltak sorstársai. Szovjetunió. „Ebben a hatalmas kiterjedésű országban létezett egy másik világ, a GULAG világa, a börtönök és a lágerek százai és ezrei. Ez volt több millió ember számára a földi Pokol, amelyből csak nagyon kevesek számára volt visszatérés. 1945 után sok tízezer magyar töltötte itt „büntetését”. Sokan azt hiszik, úgy tudják, hogy a GULAG lágert jelent, hogy volt ilyen gulag, olyan gulag, női gulag… Pedig a GULAG egy intézmény…” - írja könyve bevezetőjében a szerző. Apjáról szól a két kötet, a kicsempészett levelek, napló, és elbeszélés alapján, rengeteg kutatással. Rabszolga sorsot szánt a véletlen Ternay Istvánnak. Kellett a munkáskéz, ezért még tessék-lássék sem vizsgálták bűnösségét. A vád maga volt az ítélet. Tíz év. Tíz év gulág! Ternay István esete nem egyedi, de történettudományunk még nem dolgozta fel a háború után koholt vádakkal évekre elhurcoltak történetét. Róluk és nevükben szól a kiadandó könyv, amely ugyanakkor az élniakarásnak és a tiszta érzéseknek is megkapó tanúsága. Feszültséget keltő, izgalmas olvasmány, még akkor is, ha a végét nem csak sejtjük.

olvasói vélemények